Peloponnészosz, a kultúra bölcsője - 1

A Peloponnészoszi-félsziget Görögország legdélebben fekvő kontinentális területe. A közepét nagyrészt hegyek uralják, amelyek legmagasabbja a Taigetosz-hegységben 2404 méter magasan tör az égbe.

Partvidéke erősen tagolt, apró öblök csipkézik, s további négy nagyobb félszigettel is rendelkezik, amelyek mindegyike déli irányba vág a Földközi-tenger vakítóan kék vizébe.

Kultúrája az ókorba nyúlik vissza. A bronzkori görög civilizációk központja a félsziget északkeleti csücskében található Mükéné volt. Később is fontos szerepe volt a történelemben, itt volt többek között az ókori Spárta, s földje több sorsdöntő háború emlékét is őrzi. Hosszan lehetne még sorolni, milyen fontos események színterét adta ez a táj, így látnivalóban nincs hiányuk az ide látogatóknak.

Bár nem a parton található, mindenképp fontos megemlíteni a világörökség részét képező Olümpiát, amelyet a róla elnevezett négyévente tartott sportesemény tett híressé. Az ókori olimpiai játékok helyszíne ma is megtekinthető. A stadion mellett az Altis (Szent Hely) található a rommezőn. Itt állt Zeusz főisten 13 méter magas szobra, amely az ókori világ 7 csodájának egyike volt. Ma már nem látható, Konstantinápolyban, egy tűzvész alkalmával pusztult el.

A másik kiemelkedő kultúrtörténeti hely Mükéné, amely szintén a világörökség részét képezi. Az első akropolisszal rendelkező város. Az Akropolisz egy nagyobb kiterjedésű szent terület maradványa, az ókorban ez volt a város szakrális középpontja, benne a város fő védőistenének (Pallasz Athénének) emelt szentéllyel. A térségben még ma is folynak ásatások, a jelenleg látható állapot főleg Periklész korszakának építményeit mutatja be.

Az ókori civilizációban nagy szerepet játszó Spártát az idők során ért harcok nagyrészt elpusztították, így ma már kulturális emlékekben szegény. Mindössze egy kicsi városmaradvány és néhány régészeti emlék maradt fenn. Azonban innen 7 km-re érdekes úti cél lehet a Taigetosz oldalába épült romváros, Misztrasz. A hajdanán tízezer lakossal büszkélkedő település ma már lakatlan, de hűen tükrözi a bizánci pompa nyomait.

A Peloponnészoszi-félszigetet átjárja a történelem szele. Középkori templomok és kolostorok sora várja a turistákat. Görögország legérdekesebb városai találhatóak itt, csendes, hangulatos tengerparti falucskákkal váltva egymást...

A félsziget északi kapuja Pátra. Már 3000 évvel ezelőtt is lakták, ma pedig fontos idegenforgalmi központ. A török erőd és a Szent András Székesegyház a múltat, míg a Közép-Görögországba nyúló monumentális híd már a jelent idézi. Egész évben kulturális fesztiváloknak ad otthont, 2006-ban Európa kulturális fővárosa is volt.

Kelet felé mintegy 130 km-re továbbhaladva Korinthosz városába érünk. A jelenlegi település néhány km-re fekszik az ókorban lakott területtől, melynek hírét az Apollón templom maradványainak köszönheti. Építészetileg is említésre méltó, az ún. korinthoszi oszlopfők itt voltak először megfigyelhetőek.

Korinthosz köti össze a félszigetet a szárazfölddel, itt található a Korinthoszi-csatorna, amely a nagy, tengerjáró hajókat is képes átengedni. Felette közúti híd ível át.

A csatorna mentén a strandok kövesek, a nyugati parton azonban csodálatos, meleg vízű homokos strandok várják a fürdeni vágyókat. Kelet felé haladva Póroszig gyönyörű partszakasz tárul elénk, ellenben a ritkán lakott területek miatt csak néhány strand található itt. Az azonos nevű kis szigeten elterülő Póroszt mindössze 200 méter választja el a félszigettől. Látványossága az 1924-ben épült óratorony és a Póroszi Régészeti Múzeum.

Hamarosan folytatjuk! Méghozzá strandokkal, lagúnával, amfiteátrummal, horgonyzási tippekkel...

fotók: deviantart.com; panoramio.com; wall321.com; kartiszki.cc; publicdomainpictures.net; athensonedaycruise.com; pleasurecruises.gr