Megszelídült vadság - Lastovo

2018/07/21 HLali

6

Az Adria „legtávolabbi”, lakatlan szigetének természeti szépsége lenyűgöző, zavartalan békéje tökéletesen kikapcsol, és teljes kiszakadást biztosít a zajos, zavaros mindennapi életből.

Misztikus és fenséges környék, melynek borát, olíváját és gyógynövényeit uralkodók is méltónak tartották a fogyasztásra, évszázadokon keresztül. A sziget és környéke Horvátország legfiatalabb nemzeti parkja, összesen negyvenhat kisebb szárazulatból, valamint különféle sziklák alkotják fura egységét. A védetti státuszt szépsége, sűrű erdői, termékeny rétjei, kis tavai, víz alatti és feletti barlangjai, gazdag élővilága okán érdemelte ki. Röviden fogalmazva: Lastovo a mediterrán térség egyik leggazdagabb botanikus kertje. Lent a mélyben korallok, szivacsok, különféle puhatestűek, rákok élik mindennapjaikat, illetve itt lelt biztonságos élettérre a veszélyeztetett csikóhal. A sziklákon ritka madárfajok fészkelnek, a Ropa Medjedina-barlangban két denevérfaj (mindkettő veszélyeztetett) lakik.

A helyiek aktívan őrzik a térség kulturális és történelmi örökségét: a kőből épült templomokat, az élénk színekben pompázó kéményeket és persze a karnevált (Lastovo Poklad), kézzel fogható bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy természet és ember békés együttélése igenis lehetséges.

Lastovo település a tizenötödik-tizenhatodik században nyerte el mai formáját, egy meredek lejtőre épült, formája az ókori amfiteátrumokéra hasonlít, a tenger felől pedig nem látható (így a kalózok elől is rejtve tudott maradni). Házai Dalmácia és Dubrovnik építészeti jellegzetességeit egyaránt magukon viselik.

A városból turistaút vezet a természet formálta Zaklopatica-öbölbe, ez volt egykoron a halászati központ. Ma már inkább felső kategóriás éttermeiről ismert, az erre járó hajósok számára afféle kötelezően meglátogatandó helyszín. Délen a Skrivena Luka-öböl még védettebb, ami sokat dob a népszerűségén a vitorlázók körében. Ezt a vidéket a Struga világítótorony őrzi, elkél némi szerencse ahhoz, hogy bejuss. Keletre a Lastovnjaci-szigetcsoport horgonyzóhelyei okán kerülhet fel a potenciális úti célok listájára (de azért csak óvatosan a zátonyok között).

Már tettünk említést a kéményekről, nem véletlenül: ezek mérete és színezése mindig is azt volt hivatott demonstrálni, mekkora jómódban élt az, aki az egyes darabok alatt lakott. Összesen negyvenhat templomot tartanak nyilván a szigeten, némelyik szép állapotban maradt meg az évszázadok alatt, mások már romokban hevernek, huszonegy kulturális örökségvédelmet élvez. Legöregebb közülük a hatodik században épült keresztény bazilika, ennek már csak a maradványai láthatók. Vannak itt még a római korból származó faldarabok és egy, az első században létezett római település utolsó kövei. A korábban létező számtalan népszokásból mára kevés maradt, ezeket őrzi az évente megrendezésre kerülő fesztivál, mely 1483 óta létezik, jelen formájában a legrégebbi a világon. Történeti hátterét az arabok kudarcba fulladt kísérlete adja, amikor megpróbálták elfoglalni Korčulát és Lastovo-t. A fiesztán az egész közösség részt vesz, szigorú szabályok szerint és büszkén ünnepelve a sziget függetlenségét.

A szigetet behálózó kirándulóutaknak köszönhetően az aktív kikapcsolódásnak nem feltétlenül kell véget érnie a kikötéssel, gyalog és biciklivel egyaránt remek túrákat lehet tenni a szigeten, egy délután folyamán akár több pontról is élvezve a lenyűgöző kilátást.

Látogatásod alkalmával megkóstolva a helyi fogásokat - szardínia nyárson, angolna brodet (halleves), grillezett muréna, skalice, fritule, kotonjata – végképp megszilárdulhat benned az érzés, hogy ide vissza kell térned évről-évre. Szerencsére a lehetőség adott.

fotók: yachtcharterfleet.com; welcome-to-croatia.com; solsemestra.com; researchgate.net; blog.meridienten.com; pinterest

forrás: yachtscroatia.com

keyboard_arrow_left Előző
Következő keyboard_arrow_right

Legjobb Ajánlataink